További harc az arabok lehúzása ellen meg Damaszkusz, Beirut, Tripoli ..
Azt Palmyránál elfelejtettem megemlíteni, hogy a romok között egyszer csak feltűnt egy tucat arab motoron meg tevéken, és minden szart el akartak adni nekünk, eddigre persze már okosak voltunk, tudtuk, hogy az ár kapásból minimum duplájáról indul + az átverési faktor… így történt, hogy Dan és Paolo 2500 SP/db helyett 200/db –ért vett fejkendőt… én 150-ért.. hehe. utáltak is utána… A taktika, hogy úgy kell tenni 10 perc izzasztó alkudozás után, mintha nem kellene, és le kell lépni. ekkor utánunk jönnek, és ekkor kell lecsapni.
Először Kamilát akartuk felajánlani, de csak 2 tevét adtak volna érte, úgyhogy megtartottuk.
Damaszkusz
Estére Damaszkuszba érkeztünk…
Egy olcsó hotel után találtunk egy jó kis helyi éttermet, ahol pipáztunk, meg kis madarakat ettünk Paoloval.. ami szerintünk galamb volt, de ki tudja :)
Másnap a város romos várát akartuk megnézni, de be volt zárva, pontosabban renoválják… nem mások, mint az olaszok… hohoho… a kiírás szerint idén februárra kész kell lenniük, 2 év munka után, így gondoltuk érdemes lenne valahogy bejutni. Találtunk egy hátsó bejáratot, ahol pár arab meg is állított minket, hogy mégis mit akarunk?
Arab: No open
Mi: Építészek vagyunk, és a felújítást jöttünk megnézni, fotózni is fogunk (előkaptam a gépem)
Arab: nem nem, nincs nyitva
Mi: de nekünk, tényleg meg kell néznünk az állapotokat, ezért küldtek.
Arab: akkor mutassuk a papírokat…
Mi: papírokat? de hisz nem küldték el? ajj, hát pedig szólniuk kellett…
Arab: hmm
Mi: A „kormányunk” ezért a műemléki munkáért küldött minket..(és Paolo előhúzta az olasz útlevelét)
Arab: ja, hogy mi a csapattal vagyunk? jajj. elnézést, menjenek be..
:)
sima ügy. kifelé még 5x elnézést kértek, mi mondtuk, hogy semmi baj, majd másnap még visszajövünk… egyébként a felújítás sehogy se áll.. Az olaszok csak lömpörögnek a közel-keleten.. Beirutban is az ENSZ kontingens olasz tagjai dolgoznak..és mit csinálnak? Egész nap a hatalmas fehér jeepben ülnek és néha a mobiljukkal lefotózzák a mecseteket…
A városban voltunk a mecsetben, ami az iszlám egyik legfontosabb épülete, meg járkáltunk, pipáztunk, voltunk Hamam-ban is, meg este egy jó kis kocsma szerű helyen, ahol vmiért meglepően keveset fizettünk a végén jó sok sörért… hazafele taxival akartunk menni, de mindenki csak drágán vitt volna..ekkor ált meg mellettünk egy tag, hogy ő elvisz, a pénz nem számít.. hmm akkor indulás.
Egyik kezében cigi, másikban az útikönyvünk a város 1:1000000 –es léptékű térképével…és ekkor elővett egy üveg Whiskyt.. Can I Drink? kérdezte… offff course. Paolo is meghúzta… túléltük.
Következő állomás Beirut, Libanon. Ez az az ország amiről nem mert még mesélni Paolo a szüleinek..de nem volt veszélyes.
Beirut.
Beirut az a város, ahol arabok vannak, dollárral fizetsz és franciául köszönsz…
Egy hatalmas Chevrolettel mentünk, hátul 3an, elől 3an.. a sofőrön kívül egy libanoni gyerek jött, gyémántkereskedő… öö. csempész..
Kicsit megrémisztett minket a helyi árakkal, meg hogy ajánl egy jó kis 4 csillagos hotelt… mi van? Ez az arab világ, kosz+kosz nem?
Hát nem.
Beirut a közel-kelet Párizsa.. hmm. hatalmas toronyházak, tiszta utak, Mercik meg amerikai kocsik, és iszonyat drágaság…
Érdekes volt.. szép idő is volt délelőtt. Kultúr-sokk. De nagyon mű az egész, minden sarkon építkeznek, közben minden második sarkon szögesdrót, tank + homokzsákok… Volt egy polgárháború is 92-ig talán, több épület még mindig szétlőve áll.. (a dubai bankok közt).
Próbáltuk megkeresni a palesztin sátorvárost, de már nem volt ott.. A hezbollah-ot is hiába kerestük… pedig az angol külügyminisztérium honlapján Irakkal és Észak-Koreával sorolják egybe ezt az országot.. Paolo ideges is lett, hogy mi van már :).
Heliopolis
Másnap reggel elbuszoztunk az ország északkeleti részére, a Hezbollah területekre.. véégre. mint kiderült, a környék dombjai kiváló minőségű drog termesztéséről híresek… bizniz.
Útközben láttunk egy posztamensre pakolt izraeli tankot is.. szép emlékmű :)
Heliopolis egyébként a Római-birodalom egyik legfényűzőbb városa volt, felvette Rómával a versenyt, és kitalálták, hogy megépítik a legnagyobb templomot…. 18m-es oszlopok..legdíszesebb templom , meg ilyenek. persze turista itt se volt.. de nagyon brutál..van pár kép ahol elég durván látszik a lépték. Pár oszlopot el is szállítottak anno innen a Hagia Sophia építéséhez… durva.
Tripoli
Ezután visszabuszoztunk Beirutba, majd Tripoliba tovább (A direkt út Heliopolisból le volt zárva, 2500m-es hegyek és hó)
Tripoli ismételten nem egy biztonságos hely… sztem éjszaka lövöldözés volt, bár nem mindenki hallotta. Itt találkoztunk egy szőke norvég lánnyal, aki arabul tanul Damaszkuszban.. hmm.. egyedül, itt.. bátor.
Csatlakozott hozzánk egy napra, reggeltől délig bejártuk a várost.
Fellegvár –ami ma katonai bázis kb.
(Rak)part - hullámok
A fényképeken látszik, hogy kicsit más jellegű város, mint Beirut…
Délben indultunk a határra, mert ki tudja meddig tart átkelni… hát nem olyan sok, csak hogy Szíriába nincs tranzit vízum, mi meg anno nem kaptunk többszöri belépésre jogosítót… hmm.. ez nem lenne baj, csak hogy nekem 40$ volt… anyád.. a vicc még, hogy semmi pénz nem volt nálunk.. ami volt, az meg török líra, és azt nem váltottak.. iszonyat szerencsénkre a lánynál volt 100$ amit kölcsönadott.. így idegenül.. nagyon rendes volt, mert így visszagondolva, nem tudjuk mi lett volna a megoldás.. (a bank automaták random működnek, nincs pénzünk, kitudja, hol a következő stb. )
Tovább egy keresztes várhoz…de pont bezárt..anyád… mind1. ennyi hiba becsúszhat az eddig 100%-osan terv szerint haladó túrába.. irány Homs, hogy találjunk egy bank automatát, és visszaadjuk a pénzt… hát nem találtunk… szívás. pénz nélkül, este egy arab városban.. mit gondolnak ezek a turizmusról?
Itt utolsó esélyként tudtunk török lírát váltani, jó szarul és csak keveset, mert a bankok még nem ismerik fel az új év óta bevezetett bankjegyeket (most már nem mindegyiken csak Atatürk van..jee) … Minimális pénzzel úgy döntöttünk nem kockáztatunk, vissza Aleppoba.
Aludtunk, majd indulás haza… itt jön a második ütés.. amit nem értek.. mit művelünk mi külpolitikailag? Vízumot kellett vennem, és többet fizettem, mint a mindenhol utált brit … na mind1.. valahogy vissza kellett jönnöm..
Ezt a kis utolsó napi hercehurcát leszámítva sikeres volt a túra, nem sokat pihentünk, és ahogy mondtam, Törökország ehhez képest Eu.
Személy szerint meg támogatom a közel-kelet instabilitását.. lőjék csak szét egymást…
kb 23x ennyi minden történt, de nem tok mindent leírni, mert kva sok lesz. Többit szóban, meg a képek.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.